Mit tehetünk annak megoldására, hogy a közutak okozta forgalom ne menjen az ott élők idegeire és apránként az egészségére?
Számos példát látunk, más városokban hogyan oldják meg ezt a problémát:
- Lassítsuk a forgalmat, különösen a zebrák előtt.
- Építsünk okos zebrákat.
- Javasoljuk a forgalmasabb részeken élőknek, hogy használjanak füldugót vagy
- tegyük le az autót,
- biztassunk erre másokat is!
- Használjunk többször biciklit, talán mások is követik a példánkat!
- Tereljük el a forgalmat, legyenek városrészeket elkerülő utak és legyen KŐBÁNYÁN IS ELKERÜLŐ ÚT:
- Tereljük kevésbé lakott részek felé a forgalmat.
- Csökkentsük a sebességet a minimálisra a lakott részeken.
- Kerüljenek megfelelő minőségben kivitelezésre az átvezető utak.
Ábra a Kőbányai elkerülő út lehetséges alternatív útvonalairól.
Ez utóbbival szeretnénk az alábbiakban foglalkozni, miért is kell ez?
- Elhangzott már, hogy a forgalom a kőbányai pincerendszernek sem kedvez.
- Nem annyira hangzik el gyakran, de az embereknek sem kedvez.
- Az átvezető utaknak sem jó, aminek felújítására állítólag egyébként sincs sok pénz.
Mi okoz zajt?
- A járművek felépítményének rázkódása,
- a járművek futóműve,
- a járművek gumiabroncsa,
- a járművek motorzaja.
Mennyi lehet a zajterhelés otthon?
- A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) szerint a zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben, ezen belül lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben a megengedett legmagasabb zajterhelés nappal 6-22 óráig: 40dB, éjjel 22-6 óra: 30dB.
- A lakás funkcióját maradéktalanul csak akkor teljesítheti, ha ott az alvás, pihenés, kikapcsolódás, elmélyült szellemi tevékenység feltételei is biztosítottak, vagyis a lakásba nem jutnak be zajok sem az épület más helyiségeiből, sem az épületen kívülről. Ez feltétele a lakosság egészségmegőrzésének és az egészségi állapot javításának.
- Minden esetben szükséges az összes elkerülhető zajnak a lakásokból való kitiltása, illetve megelőzése.
- Városrendezési tervvel is védett körzeteket (pl. útszakaszt, orvosi, szociális vagy gyerekintézmény környezetét, üdülő- vagy lakókörzeteket stb.) kijelölni, ahol a szokásosnál szigorúbb zajvédelmi követelmények teljesítését lehet és kell megkövetelni.
A hallásvesztés élettani hátrányai:
- A hallássérült személyek, akik nem hallják jól a hangokat, társadalmilag elszigeteltek lesznek, gyakran kiesnek a kommunikációból, nem vesznek részt a társalgásban, ami a kognitív ingerlés hiányát okozhatja, úgymond „ellustul” az agy.