A Kőér utcai halálsorompó

Honnan is származik ez a halálsorompó kifejezés?

A Gyömrői út végén elhelyezkedő Kőér utcai átjáró nem is igazán a forgalom nagysága, hanem balesetveszélyes mivolta miatt jelent megoldandó problémát.

Kérdés, hogy miért nem oldják meg ezt a mai napig hihetetlenül érthetetlenül fennálló problémát?!

  • Frissítés 2021.10.13:
    “A Ferihegyi repülőtérre vezető út felújításának részeként tárgyalt pont:
    Fontos fejlesztés a Kőér utca – Gyömrői út útvonal külön szintű átvezetése a vasúton, mely a tervezés része, s ugyancsak külön szintben keresztezi majd a közút a vasutat a városhatárnál.”
    https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/417969033018460

A köznyelvben elterjedt halálsorompó kifejezés a Budapestre érkező vasúti fővonalak közúti átjáróit takarta nagyjából az 1970-es évek kezdetéig. A kifejezésnek több olvasata is létezik. Ezek közül az egyik az, hogy az átjáróknál veszteglő városi közlekedők úgy érezték:

  • A haláluk órája is előbb érkezik el, mint a sorompók nyitásának perce, életük percei pedig értelmetlenül peregnek a vonat áthaladására való várakozás közben.
  • A másik magyarázat a halálsorompóknál történt számos balesetre utal; a várakozást megelégelő gyalogosok a sorompót megkerülve a sínekre léptek, ott pedig az érkező vonat elgázolta őket.

Mi is a probléma Kőbányán?

  • a Gyömrői út enyhe ívű útvezetése
  • a Sibrik Miklós út irányából zebra a kereszteződés előtt – veszély a gyalogosok számára a karanyarodó sávon (közvetlenül a zebra előtt és után) álló autók miatt
  • a kanyarodó sávokban a vonat áthaladásakor és az egyenesen haladók elsőbbsége miatt várakozó autók mellett a megengedett sebességgel áthaladó autók
  • azonos szinten haladó vasúti- és útpálya

Vajon ki tudja megmondani, hogy a megvalósításnak az anyagi okokon kívül van-e bármilyen akadálya?

Az egykori halálsorompók

Budapesti út Keresztezett vasútvonal Kiváltás ideje Kiváltás módja
Kőbányai út 100a; 142 1941. január 31. Vasúti nyomvonal felemelése
Kerepesi út 100a; 142 1941. augusztus 5. Vasúti nyomvonal felemelése
Mogyoródi út 100a; 142 1943 Vasúti nyomvonal felemelése
Egressy út 100a; 142 1943 Vasúti nyomvonal felemelése
Thököly út 100a; 142 1948. június 18. Vasúti nyomvonal felemelése
Újpalotai út
Szent László út
2 1957 Béke úti aluljáró
Hungária körút 2; 70; 71; 100a; 142 1967 Közúti felüljáró
Kacsóh Pongrác út 100a; 142 1970 Közúti felüljáró (később jelentősen bővítve)
Szegedi út (Teleki Blanka utca) 2; 70; 71 megmaradt
Kőér utca 100a; 142 megmaradt

A halálsorompó-felszámolási program építkezései 1939. április 1-jén kezdődtek meg, miután a kormány határozatot fogadott el a ceglédi vasútvonal pályaszintjének emeléséről. Az építkezést több fázisra tervezték, elsőként a ceglédi vonal és a Kőbányai út szintbeni elkülönítését akarták megoldani a vasúti pálya kiemelésével.

Az első (és a mai napig végleges) építési fázisban a Kőér utcai átjárótól kezdve a vasutat egy egyre magasabban futó töltésre vezették.

A korábbi halálsorompók megszüntetése jelentős hatást gyakorolt Budapest fejlődésére. A könnyebbé vált kapcsolattartás révén gyors növekvésnek indultak a vasúton túli területeken fekvő kertvárosok, csökkent a vasúti gázolások száma.

Az évtizedek alatt igazolódott a fejpályaudvarok és a várost átszelő vasútvonalak meghagyásáról szóló döntés helyes mivolta is. A főváros korabeli vasút-kiszorítási törekvései által leginkább veszélyeztetett 70-es és 100-as vasútvonalakon csak az elővárosi forgalom keretében vonalanként évi nyolc millió utas lépte át a városhatárt 2016-ban. A közúti átjárók kiváltásával a két közlekedési mód közötti konfliktus nagy mértékben csökkent, ma a közúti közlekedést már nem a vasút, hanem – paradox módon – maga a közúti közlekedés akadályozza leginkább.

  • A még meglévő útátjárók közül a Rákosrendező pályaudvar melletti Szegedi úti átkelő továbbra is Budapest közlekedésének egyik kritikus pontja. A hosszú zárva tartás miatt rendszeresek az átkelővel kapcsolatos panaszok, emiatt a Főváros azt tervezi, hogy felüljáróval váltja ki a kereszteződést.
  • A Gyömrői út végén elhelyezkedő Kőér utcai átjáró nem is igazán a forgalom nagysága, hanem balesetveszélyes mivolta miatt jelent megoldandó problémát 1970 óta.

Lásd még:

1 thought on “A Kőér utcai halálsorompó”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük